Esőember ceruzával

2009.11.03. 16:53 szólj hozzá ManóandMacc

A Londonban, 1974-ben született gyermek olyan volt mint a többi átlagos kisfiú.Egy különbséggel ! Nem beszélt.Mindene megvolt hozzá, mégsem tette. Nem focizott a többi hasonló korú sráccal, nem lógott a haverjaival a londoni utcákon, nem teremtett kapcsolatokat, nem voltak barátai, nem beszélgetett senkivel. Semmi olyat nem csinált amit a vele egykorú “normális” kölykök. Csak ült a szobájában saját kis dimenziójából figyelve ezt a számára furcsa és értelmezhetetlen világot. Három évesen diagnosztizálták nála az autizmust.  

Stephen Wiltshire-nak szerencséje volt !

Szerencséje, mert úgy  érte ez a “mindenszülőszámáratragikus” (???) hír, hogy fogalma nem volt arról, miért is néznek rá úgy mint egy csodabogárra, továbbá volt neki egy olyan türelmes és szerető családja ahol, egy ilyen orvosi szakvélemény hatására nem lett úrrá a tehetetlen  kétségbeesés a családtagokon. Öt évesen szülei beíratják egy speciális, autista gyerekekkel foglalkozó neves londoni intézménybe a Queensmill School-ba, ahol hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Stephen kommunikációs eszköze nem a beszéd. Az ő kapcsolata a világgal, szavak helyett a rajz ! Páratlan tehetségére és fotó memóriájára akkor derült fény, amikor egy kötelező délutáni  utcai sétálás után, visszatérve az iskolába, tanárai elképedésére, egy óra alatt lerajzolta néhány, az iskola környékén  lévő épület, az eredetire megdöbbentően hasonlító fotorealisztikus mását. Később egyre nagyobb túrákat tettek vele tanárai a városban. Az alábbi rajzok azt ábrázolják, mi maradt meg Stephen fejében ezekből….. Időközben azért a szakemberek próbáltak ám a néma kisfiúból, mindenféle tudományosan megalapozott és bevált eszközzel legalább szófoszlányokat kicsikarni. Azonban minden kísérlet kudarcba fulladt egészen addig, amíg valakinek eszébe jutott a régi jól bevált praktika, a sokkterápia. A minden szabadidejét rajzolással töltő gyerektől egyszerűen elvették a papírt és a ceruzát. …..És megtört a jég ! A kis Stephen születése után kilenc évvel, megszólalt ! Kimondta az első szót ! Papírt ! És innentől kezdve nem volt megállás. ma már folyékonyan beszélve, tökéletesen tud kommunikálni környezetével,persze az ő “nyelve” elsősorban továbbra is a rajz maradt! Egyre ismertebbé vált, először szűkebb hazájában Nagy-Brittaniában, majd szerte a nagyvilágban is ! Sorra kapta a meghívásokat. Hol Tokió, hol Sydney, hol pedig  New York, vagy éppen Róma  egén tűnt fel az őt  szállító helikopter, hogy néhány órán át tartó repülést követően a földre szállva, majd félrevonulva, visszatérve saját kozmoszába, lélegzetelállító részletességgel  rajzolja le azt, amit mi, ide lentről soha nem láthatunk! A harminc perces repülést követően ezt tudta lerajzolni : Rome panorama by Stephen !

Legutolsó munkáját most  októberben fejezte be. Spirituális otthonának tartott  New York, pontosabban Manhattan felett eltöltött néhány óra után, leült a tízméteres panoráma vászon elé, és három nap alatt  megrajzolta a világ talán legismertebb látképének tökéletes másolatát.  

II.Erzsébet  királynő 2006-ban  személyesen fogadta őt, és olyan művésznek nevezte, aki alkotásaival visszavonhatatlanul beírta magát az egyetemes művészet halhatatlanjai közé .Még ebben az évben megnyitotta saját londoni galériáját . Stephen Wiltshire Gallery  

"Sok van, mi csodálatos, /De az embernél nincs semmi csodálatosabb." - /Szophoklész - Antigoné/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.